Gyilkos tó

A Gyilkos tó és a Békási szoros olyannyira egynek számítanak, hogy nem lehet egyiket a másik nélkül említeni. De ne vágjunk a dolgok elébe. Ha már Gyergyószentmiklóst és környéket meg látogattuk, induljunk hát útnak, a Gyilkos tó és a Békási szoros legendáját felderíteni. A távolság nem több mint 29 kilométer.

Gyergyószentmiklóst elhagyva a Gyilkos tó felé vezető úton haladva, egy csodálatos, már majdnem mesebeli táj vesz körül. Az út szép frissen lenyírt, zöldellő kaszálok között vezet, amelyek bársonyos pázsitját, itt - ott fenyő csoportok meg gombaként szétszórt hétvégi házak hangsúlyozzák ki.

Pár kilométer után találkozunk az első hajtűkanyarral és máris meg kezdjük a kúszást fel a hegy oldalán. Fentről vissza tekintve elénk tárul a völgy tejes szépségében és az út kanyargó vonala, amin ide fel jutottunk. Itt már csak fenyő erdő vesz körül. Néha előfordul, hogy a felhők leereszkednek. Fentről vissza tekintve, a hegyek csucsai akár egy egy sziget mutatkoznak a felhő tengerben.
Ha már kigyönyörködtük magunkat és lelkünket feltöltöttük energiával, hát induljunk tovább mert a csodák még ránk várnak.
Utunk a szerpentines aszfalt szallagon halad tovább, több száz éves fenyves kíséretében. Pár kilométer után, baloldalt, egy tó víztűkre tűnik fel. Minél tovább haladunk többet és többet mutatva meg magából. Máris itt van a Gyilkos-tó helységét jelző tábla. Tehát megérkeztünk. Leparkolunk és elindulunk a tó irányába. Az út széléről letekintünk és ott van előttünk a Gyilkos Tó, Erdély egyik legszebb tava.
A látvány lenyűgöző. Valósággal megigéz és csak azon veszed észre magad, hogy máris elindultál a tó felé a lépcsőn lefelé.
A tó partján, tábla hirdeti a tó keletkezéséről szolló legendát.
A parton, csónakot bérelünk és beevezünk a tó közepébe. Körülöttünk a sok fenyőfa csonkja emelkedik ki a tóból, amely annakidején mint büszke fenyőerdő alásülyedt a magasból. Most meg mint megannyi fejfa és kopjafa örködnek a fenyöerdő-temető fölött.
Felfelé nézve, a fenyvesből egy nagy fehér szikla , akár egy őrszem, tornyosul a magasba, ez itt a Kis-Cohárd.
Ha már bejártuk a tó minden zegét-zugát, kikötünk és elindulunk a tó körüli sétára. Már messziről ínycsiklandó illatok csalogatnak a vásáros sátrak felé. A sok finomság láttán nem lehet ellenállni. Van grillen pirosra sütött hús, meg szenen sütött kürtöskalács.
Ha már a gyomrunk rendben van akkor végig sétálhatunk a vásáros sátrak kínálatait megcsodálni. Biztos találunk valamit ami nem engedi, hogy ott hagyjuk.
Ha úgy döntünk, hogy legalább egy napot itt szeretnék tölteni és élvezni a minket körülvevő táj gyönyörűségeit, akkor több szálloda meg panzió közül választhatunk. Itt vannak például a Gyilkos tó (Lacul Rosu) vagy a Havasi Gyopár szállok de megszállhatunk a Veres-kő, Gál vagy a Gyilkos-tó villákban is. Másnap különböző nehézségű gyalog túrákat szervezhetünk (lásd a térképet).

Bucsin és Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklós és környéke érdekes látványosságokat tartogat számodra.Tehát lássuk csak hogyan is juthatsz el ide. Ha már Parajdon mindent kíváncsiságodat kielégítetted és már hajt az új felfedezésekre vágyó ösztönöd, akkor hát útra fel. Parajd központját elhagyva, majd balra térve, Gyergyószentmiklós felé vesszed utad, a Bucsin tetőn keresztül. Jó pár kilométert kell haladnod amíg a helységnek vége lesz. Amikor aztán a falu véget jelző táblát elhagyod, dombos kaszálok meg legelők között folytatódik utad. Egy kellemes zenét hallgatva, felfelé keringőzöl az kanyargós úton. A kaszálókat lassan mogyoró bokros berkek váltják fel és egy kis idő után pedig már csere erdők között visz az út. A táj gyönyörűsége annyira megigéz, hogy észre sem veszed a kilométerek múlását és azt, hogy mikor változtak át a csere fák fenyőre. Itt már a fenyvesek birodalmába kerültél. Az út meg csak kanyarog felfelé. Egyszer csak megnyílik előtted a táj és a tetőn számos kisebb meg nagyobb faházikók vesznek körül. Tehát meg érkeztél a Bucsin tetőre. Itt érdemes meg állni, hogy legalább a szemeden keresztül itasd a lelked a lenyűgöző látvánnyal.

Ha netalán télvíz idején hozott ide utad, akkor itt eltölthetsz egy pár napot, a téli sportoknak hódolva. Igaz a sípályák nem közelítenek az Alpok meg a Tátra sípályáinak a nagyságára, de itt is felvonóval felszerelt pályákat találhatsz.Szállást kosztot a helyi panziókban rendezheted. Hogy egy párat említsek, Bucsin menedékház és vendéglő, Bujdosó Székely panzió, Ezüstfenyő vendégház meg a Kamilla panzió.Ha mégis úgy döntesz, hogy folytatod utad akkor hát útra fel, mert még élményekkel teli hosszú út áll előtted.Így hát újra keringőzöl, de most már völgynek le a hegy túloldalán. Kanyart kanyar követ, míg nem egy utolsó kanyar után, előtted fekszik tejes szépségében a Gyergyói-medence.
A nagy fennsíkon kis foltok jelzik a helységeket, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Gyergyóalfalú és tiszta időben elláthatsz akár egész Ditróig. Miután magadba szívtad a látvány fenségességét, szép lassan be ereszkedsz a völgy aljára. Itt újra óriási kaszálok és legelők között visz az aszfalt szalag. Az első helység neve, Borzont, rovás írással is fel van tüntetve a névtáblán.Ha az út fáradalmai talán az éhségedet felébresztették, akkor egy kellemes, otthonos hangulatban, fogyaszthatod el ebéded a Basa Fogadóban. A csárdában igazi, hajdani csárdák hangulata fogad, a mennyezet időtől megbarnult gerendái alatt, kecskelábas asztalok és padok, az asztalokon háziszőttes abroszok. Beléptedkor, székelyruhás menyecskék fogadnak és kedvesen vezetnek el asztalodhoz.Az étlapot máris eléd teszik, ahonnan szíved szád szerint választhatsz a hagyományos ínyencségek közül. Természetesen evés előtt a szíverősítő szilvapálinka el nem maradhat.
Ha a gyomrod kielégítetted, akkor talán jól jöhetne egy séta. A csárdával szemben ezt meg teheted az itt kialakított kis falú múzeumban. Most már talán gondolkodóban vagy, hogy tovább indulj vagy töltsed itt a nap hátra levő részét. Ha úgy döntesz, hogy maradsz akkor a csárda kiadó szobáiból máris kibérelhetsz egyet magadnak, és jól eső semmittevéssel töltheted el az elkövetkező órákat.
Ha mégis úgy döntesz, hogy tovább mész, akkor hát lássuk mi vár ránk az elkövetkezőkbe.
Az utad folytatásaként, áthaladva Gyergyóalfalun, meg érkezel Gyergyószentmiklósra.
Gyergyószentmiklós, egy ügyes kis takaros városka, ahol mindenki mindenkit ismer, ahol az átutazót szívélyesen útban igazítják.Kisvárosi főterén egy háromszög alakú, parkosított tér található, melynek központjában, a Burján - Gáll Emil alkotta, Szent Miklós szobor áll.
A teret körbevevő, gazdag barokk épületek, az örmény kereskedők, XVIII.. századból származó öröksége. Ezek az épületek műemléknek vannak nyilvánítva.
Az 1753 - 57 között, szintén barokk stílusban épült katolikus templom, a régi (1498) gótikus templom helyére épült. A gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található az 1730 - 1734 között, barokk stílusban épült örmény templom. A templom ékessége a barokk szószék, a fő és mellékoltárok, valamint az 1752, Velencében készített, Világosító Szent Gergely oltárképe.
Egyéb nevezetességek, Békényen a ma is mű
ködő, 1868 - ban épült Tinka féle vízimalom, és a XIX. századbeli Eszenyő-pataki vizifűrész hiteles működő mása. A város Észak-Keleti részén található a 16 hektáron elterülő arborétum. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta.
Ha már itt vagy akkor nem hagyhatod ki a Gyergyószárhegyi Lázár kastély és a Ditrói Romai Katolikus Plébánia meglátogatását.

Korond

Parajdot elhagyva, Székelyudvarhely irányába, alig 20 km után, áthaladva Felsősófalván, Alsósófalva meg Atyha mellett elhaladva, meg érkezünk Korondra. A falu, a korondi medence déli szélén a Korond patak völgyében, a Kebeled és a Sugó patakok összefolyásánál fekszik. A hagyomány szerint Korond első házai, 1333 körül épültek, ugyanis ebben az évben említi először a pápai tizedjegyzék.
Már a falu első házainál feltűnnek a népművészeti termékeket kínáló kisboltok. Ahogy a faluba mind beljebb haladunk a boltok mind nagyobbak és mind színesebbekké válnak. Minden ház előtt ott van az ott élő család kis boltja.
Nem mehetsz át ezen a helységen anélkül, hogy legalább a szemeiddel végig ne simogatnád, a felkínált temérdek sok terméket.
Ha már meg álltál, akkor már rabul is ejtett a színes kínálat. Szinte mágnesként vonz, egyik árustól a másikig mész és meg sem állsz amíg az összes boltot végig nem jártad.
Itt mindent meg lehet találni, korondi cserépedényeket, színeseket mázasokat, falra akasztósat, töltött káposztának meg sültnek valókat, étkészletet, pálinkás poharat és vázákat. Fából készült játékot, szilvapálinkának eperfa hordót. Székely ruhát, szőtteseket, bőrkabátot és még mi mindent. Ha az ember rá kérdez az árusoknál, a rézüstben főzött szilvapálinka is elő kerül íziben. Vannak itt nyomtatások tanulságos versikékkel, jó ízletes mondásokkal és a himnuszokkal. Tehát mindenkinek minden. Itt utas át nem mehet, anélkül, hogy valamit ne vinne magával.
Ha már bele fáradtál a vásárba, meg pihenhetsz egy kávé, hűsítő vagy rövid ital mellett a kis kávézókban.
Most már szétnézhetsz a falú látványosságai között. Meg látogathatod a fazekas mesterek műhelyeit, ahol felvilágosítást kaphatsz a fazekas mesterség titkairól. Meg mutatják miként alakítják ki edényeiket a puha agyagból, majd hogyan égetik, meg festik, ahhoz hogy vásárra kész állapotban kerüljenek. Az egyik leghíresebb fazekas dinasztia a Páll család. Anti bácsi és Róza asszony cserép edényeinek legfőbb jellemzője a hamisítatlan ősi székely motívumokkal való díszítésük. A műhelyükből nagyon sok, mai használatra szánt termék került napvilágra. Edényeik őrzik a hagyományos formát, díszítőelemeket és színeket. Az évek során, számtalan látogató járt már a műhelyükben, nem rettenve vissza a kanyargós, gödrös utcájuktól. Természetesen nem feledkezhetünk meg a többi ismert fazekas népmüvész családról sem, mint Jozsa János, Jozsa Lajos, Ambrus Zoltán vagy Fábián Gergely.
Itt a fazekas mesterséget apáról fiúra adják. Az írásos adatok a Korondi fazekasságot 1613-ban említik. Ekkor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat.
A helység központjában egy nagy emlékmű tornyosul. A Millenniumi emlékmű. Itt, ha körbe járod minden stációját, meg tudod hány magyar él minden szórvány vidéken és rájössz, hogy milyen sokan vagyunk a szélrózsa minden irányába szétszórva. (nézd meg a kis filmet)
A faluhoz közeli, Árcsó borvízforrás mellett, a XIX. században épült ki a Korondi fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek. Orbán Balázs beszámolója szerint a fürdőnek ötszáz férőhelyes panziója volt.
Itt említeném meg a többi forrásokat is mind az Erzsébet forrás, Ősforrás, Sőlőmár („Fingó” borviz) és Dió.
Egyéb látnivalók lennének a:
• régi Romai Katolikus templom amelynek az építési éve nem ismert, de a szakemberek szerint valamikor a román korban épült, majd át alakították gótikus stílusban 1533-ban.

Szovata

Marosvásárhelytől keletre, alig 60 Km távolságra, a Szovátai medencében fekszik Szováta.
Szováta a Kis Küküllő felső folyásánál, Maros és Hargita megye határában helyezkedik el. A város, a sóvidéki dombság legnagyobb települése, 520 m-re a tenger szint felett, a Juhod, Sebes és a Szováta patakok völgyébe.
Amint elhagyjuk a helység jelző táblát, egy fejlődésben lévő kis városon haladunk keresztül. Beljebb haladva, a kis családi házakat helyenként felváltják a 80-as években épített tömbház negyedek. A város központjában érve az irányító tábla mutatja az utat a fürdő telep felé.
Miután fel kúsztunk a szerpentines meredek úton, máris a telep távolsági busz állomása és a piac tér tárul elénk. Itt már érezni lehet a fürdő telep lüktető életét. A piactól a szállodák felé vezető úton turisták tömege nyüzsög.
A város a sóstavairól és vizének csodákat művelő gyógyhatásáról híres. A fürdőélet a vasút kiépítése után lendült fel igazán, a tó mellé meleg fürdőt, sétányokat építettek, a telepet közművesítették, és egyre szaporodott a villák száma is. Kisebb-nagyobb megtorpanásokkal a fürdőtevékenység ezután folyamatosan bővült, 1932-be már 110 villában 1600 szoba várta a gyógyulni vágyó vendégeket.
Napjainkban Szováta újabb felvirágzás kezdetén van, hiszen egy magyarországi befektető megvásárolt a fürdőtelepen több szállodát, valamint hosszú távra bérbe vette a Medve- és a Mogyorós-tavakat. A szállodákat felújították, a tavak környezetét rendbe tették, megteremtve ezáltal a minőségi gyógyturizmus lehetőségét.
Az út mindkét oldalán régi, a XIX. század elején épült villák sorakoznak. Az utca végén amikor a tér kitágul, megtekintjük baloldalt a medve tavat.
A legnagyobb tó a Medve tó. Nevét az alakjáról kapta, mivel fentről nézve, egy kiterített medve bőrre hasonlít.
A környéken már a romaiak idejében majd később a középkorban is folytatták a só bányászatát. Az így keletkezett tárnákat idővel a csapadék és a folyóvíz kitöltötte. Miután a víz belülről a sót kioldotta a tárnák mennyezete beomoltak és így keletkeztek az első sós tavak. A Medve tó 1870 - 1880 körül alakult ki. Becslések szerint, a Medve tóban 66.000 tonna oldott só van. A Medve tó szomszédságában található, a szintén sós vizű Mogyorósi tó. További sós vizű tavak a Rigó tó, Fekete tó, Vörös tó és Zöld tó valamint édesvizű Piroska tó és Kigyós tó.
A víz sótartalma a tófenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. A csapadékból keletkező édesvíz, amelynek fajsúlya kisebb a sós víz fajsúlyánál, a felszínen marad. A tó vizének felszínén maradó édesvíz segítségül szolgál a víz felmelegedéséhez. Az 1-2 méter mélyre behatoló napsugarak a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő réteget felmelegítik, amely elraktározza a kapott energiát. Az ily módon felmelegedő sóstavakat nevezik heliotermikus tavaknak.
A fürdőhelyet elsősorban a nőgyógyászati és reumatikus panaszokkal küszködők keresik fel. Ennek megfelelően a gyógykezelő részlegek meleg fürdős, iszap-pakolásos, kinetoterápiás, elektroterápiás, hidroterápiás kezelést biztosítanak.
A kikapcsolódásra vágyókat játéktermek, mozik, fedett úszómedencék, diszkók, kuglipályák, biliárdtermek, sportpályák, csónakházak, pecázási lehetőségek és sípályák várják. A téli sport szerelmesei mindössze 6 kilométerre jól felszerelt sípályát találnak.
A környező erdőkben a megjelölt turista ösvények, friss levegő és madár ének kíséretében, szebbnél szebb tájakra viszik lépteinket.
Akik nem hivei a turazásnak, azok a délutáni sétájukat vagy egészségi kocogásukat elvégezhetik a medve tó körüli sétányon. Ha egy csendes romantikus helyen szeretne vacsorázni az erdőn keresztül vezető gyalog ösvényen vagy autó úton, eltölthet egy kellemes napot a Tivoli vendéglőben.
Az éjszakai mulatást kedvelők részére diszkók és éjszakai mulatok állnak rendelkezésre.
A szállás szempontjából a 4 és 3 * szállok (Danubius, Alunis, Faget), 2 - 3 * villák, valamint bungalók és kempingek minden igényt ki elégítenek.

Parajd és környéke

Kedves utazó, ha már Erdély földjén utazva, átvergődtél a Körösök vidékén, érintetted a Szamos, Maros és Küküllő folyamát, máris mondhatod, hogy közel jársz már Székely honhoz.

Szováta mellett elhaladva, pár kilométer után belépsz Hargita megyébe. Az első település amely üdvözölve fogad, Parajd.
Parajd Hargita megye kapuja, a sóvidék központja, a Kárpát medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd hegyeinek belseje, a vidék lakosságának a "kenyere". A környék fejlődése a sóbányákhoz kötődik.
Mint látványosságokat meg említhetjük a sóbányát meg a sós-fürdőt.
A parajdi strand 1200 négyzetméteres vízterületét egy 1200 méter mélységű kút biztosítja. A kezelő központi épületében meleg vizes kádakban végzett kezelések vonzzák az ide érkező klienseket.
Az itt alkalmazott kezelések valóságos csodákat művelnek a reumatikus fájdalmakkal, neurológiai, nőgyógyászati és keringési zavarokkal érkező betegeknek.
A sóbányában kialakított szanatóriumnak köszönhetően, Parajd híres üdülő hellyé lépett elő. A légúti megbetegedésekre, hörghurutra és aszára, a bányában, 120 méter mélységben kialakított szanatórium javallott. Ide autóbuszok szállítják le a látogatókat.
A bánya hatalmas termeiben gyerek játszóterek, könyvtár, büfé meg egy ökumenikus kápolna biztosítják a kellemes idő töltést.
Parajd községhez 5 település tartozik: Parajd, Felsősófalva, Alsósófalva, Bucsin és Békás-tanya.
Akik nem vesznek reszt gyógykezeléseken, azoknak lehetőségük van a kirándulni és meg ismerni a közeli havasok tanyavilágát, a közeli pisztráng tenyészetet a sókaniont, el szaladhatnak az alig 20 km lévő korondi bazárba valamint a szovátai sós tavakhoz. Meg ismerkedhetnek a helybéli székely kapu készítőkkel, a korondi fazekasok mestereivel és Parajd népművészeti hagyományaival.
És ha egy jó kirándulás után a gyomrunk megköveteli a jussát, nyugodtan kifizethetjük követelését, a helyi kis vendéglők és csárdák étlapjain feltüntetett, a székelykonyha különleges kínálataival. Hogy csak egyet említsek a "Telegdy ház" vendéglő, többszöri díjnyertes töltött káposztáját.
A település főterén sétálva, a vásáros sátrakban, kezdve a sóvirágból készült emléktárgyaktól, a sóbányából származó gyógyhatású fürdősó mellett az eredeti tapló kalapig, majdnem mindent megtalálunk.
Szállást több, modern, az utóbbi években épült panzióban foglalhatunk. Aki kevesebb költségre számít az a helyi kis kemping bungalóiban foglalhat szállást, de azért azok is találnak megfelelőajánlatot akik magányt és diszkréciót szeretnének, az itt található kulcsos házakban.
Nézzék meg a kis filmet amit a sóbányában készítettem.
http://www.youtube.com/watch?v=8n_dIEETEhg