Gyilkos tó

Gyikostó és Békási szoros A Gyilkos tó és a Békási szoros olyannyira egynek számítanak, hogy nem lehet egyiket a másik nélkül említeni. De ne vágjunk a dolgok elébe. Ha már Gyergyószentmiklóst és környéket meg látogattuk, induljunk hát útnak, a Gyilkos tó és a Békási szoros legendáját felderíteni. A távo lság nem több mint 29 kilométer. Gyergyószentmiklóst elhagyva a Gyilkos tó felé vezető úton haladva, egy csodálatos, már majdnem mesebeli táj vesz körül. Az út szép frissen lenyírt, zöldellő kaszálok között vezet, amelyek bársonyos pázsitját, itt - ott fenyő csoportok meg gombaként szétszórt hétvégi házak hangsúlyozzák ki. Pár kilométer után találkozunk az első hajtűkanyarral és máris meg kezdjük a kúszást fel a hegy oldalán. Fentről vissza tekintve elénk tárul a völgy tejes szépségében és az út kanyargó vonala, amin ide fel jutottunk. Itt már csak fenyő erdő vesz körül. Néha előfordul, hogy a felhők leereszkednek. Fentről vissza tekintve, a hegyek csucsai akár egy egy sziget mutatkoznak a felhő tengerben. Ha már kigyönyörködtük magunkat és lelkünket feltöltöttük energiával, hát induljunk tovább mert a csodák még ránk várnak. Utunk a szerpentines aszfalt szallagon halad tovább, több száz éves fenyves kíséretében. Pár kilométer után, baloldalt, egy tó víztűkre tűnik fel. Minél tovább haladunk többet és többet mutatva meg magából. Máris itt van a Gyilkos-tó helységét jelző tábla. Tehát megérkeztünk. Leparkolunk és elindulunk a tó irányába. Az út széléről letekintünk és ott van előttünk a Gyilkos Tó, Erdély egyik legszebb tava. A látvány lenyűgöző. Valósággal megigéz és csak azon veszed észre ma gad, hogy máris elindultál a tó felé a lépcsőn lefelé. A tó partján, tábla hirdeti a tó keletkezéséről szolló legendát. A parton, csónakot bérelünk és beevezünk a tó közepébe. Körülöttünk a sok fenyőfa csonkja emelkedik ki a tóból, amely annakidején mint büszke fenyőerdő alásülyedt a magasból. Most meg mint megannyi fejfa és kopjafa örködnek a fenyöerdő-temető fölött. Felfelé nézve, a fenyvesből egy nagy fehér szikla , akár egy őrszem, tornyosul a magasba, ez itt a Kis-Cohárd. Ha már bejártuk a tó minden zegét-zugát, kikötünk és elindulunk a tó körüli sétára. Már messziről ínycsiklandó illatok csalogatnak a vásáros sátrak felé. A sok finomság láttán nem lehet ellenállni. Van grillen pirosra sütött hús, meg szenen sütött kürtöskalács. Ha már a gyomrunk rendben van akkor végig sétálhatunk a vásá ros sátrak kínálatait megcsodálni. Biztos találunk valamit ami nem engedi, hogy ott hagyjuk. Ha úgy döntünk, hogy legalább egy napot itt szeretnék tölteni és élvezni a minket körülvevő táj gyönyörűségeit, akkor több szálloda meg panzió közül választhatunk. Itt vannak például a Gyilkos tó (Lacul Rosu) vagy a Havasi Gyopár szállok de megszállhatunk a Veres-kő, Gál vagy a Gyilkos-tó villákban is. Másnap különböző nehézségű gyalog túrákat szervezhetünk. Ha már kiélveztük a Gyilkos-tó és környéke által nyújtott lehetőségeket, tovább indulhatunk, mivel az igazi látványok még ránk várnak. Folytassuk hát az utunkat tovább. Az út tovább, kanyarogva vezet a völgyben. Minden megtett kilométer után az-az érzésed, hogy a völgy mind jobban és jobban összeszűkül. Már majdnem összeérnek a sziklák feletted. Áthaladunk egy kis alagúton, majd egy par hajtűkanyar után nem látod, hogy előtted az út merre is megy. De az út ott van, nem tűnt el csak egyszerűen a sziklák rejtekében halad tovább. Előtted feltűnik egy nagy magas szikla, mely büszkén emelkedik ki a fenyvesekből és tetején egy nagy keresztel, hirdeti, hogy Ö az Oltár-kő (1154 m). Egy pár méterrel odébb, parkoló hely található és persze mind mindenhol, ahol turisták megállhatnak, ott vannak a vásáros bódék is. Az árusok serege, megvételre kínálják a különböző portékát. Ez a hely olyan, mint a szoros elő szobája. Itt már megszoktathatod magad a látvány nyújtotta érzésekkel. Ha úgy gondolod, hogy mindent megnéztél és minden megörökítettél fényképező vagy filmező gépeddel, indulhatsz tovább. Még két – három kanyar és eláll a lélegzeted. Előtted két óriási sziklatömb, amely olyannyira összenőttek, hogy az-az érzésed, hogy elnyelték az utat. Megérkeztél az Ördög-torkába. Itt is van kis parkoló, de sokkal kisseb mivel itt mar nagyon szűk a hely. Ha kiszálltál, egy pár pillanatig még a lélegzetvétel is nehezedre esik. Az-az érzésed, hogy a sziklák összenyomnak. A szédülés környékez amint felnézel és tapasztalod, hogy csak egy tenyérnyi égbolt van feletted. A többi mind szikla. A sziklák lábánál fürge kis patak csörgedez, csobogásával betöltve a helyet. Miután sikerül felocsúdnod, jó mély lélegzetvétel és irány a szoros. Érdemes gyalog átsétálnod a szoroson. Így nyugodtan kiélvezheted az eléd táruló látványt és feltöltődhetsz, a sziklák által adott energiával. Hogy minden bajt elkerülj, félszemmel figyelned kell az arra járó autókra is. Ha beteltél a látvánnyal és az árusok portékáját is átvizsgáltad és megvetted, amire szükséged volt, két lehetőség áll előtted. Vagy tovább folytatod az utad előre Békás (Bicaz) felé (innen már lassan belépsz Moldvába), vagy pedig megfordulsz, és visszafelé teszed meg az utad Gyergyószentmiklós felé.

Bucsin és Gyergyószentmiklós

Bucsin tető és Gyergyószentmiklos! Gyergyószentmiklós és környéke érdekes látványosságokat tartogat számodra. Tehát lássuk csak hogyan is juthatsz el ide. Ha már Parajdon mindent kíváncsiságodat kielégítetted és már hajt az új felfedezésekre vágyó ösztönöd, akkor hát útra fel. Parajd központját elhagyva, majd balra térve, Gyergyószentmiklós felé vesszed utad, a Bucsin-tetőn keresztül. Jó pár kilométert kell haladnod, amíg a helységnek vége, lesz. Amikor aztán a faluvéget jelző táblát elhagyod, dombos kaszálok, meg legelők között folytatódik utad. Egy kellemes zenét hallgatva, felfelé keringőzöl a kanyargós úton. A kaszálókat lassan mogyoró bokros berkek váltják fel és egy kis idő után pedig már csere erdők között visz az út. A táj gyönyörűsége annyira megigéz, hogy észre sem veszed a kilométerek múlását és azt, hogy mikor változtak át a csere fák fenyőre. Itt már a fenyvesek birodalmába kerültél. Az út meg csak kanyarog felfelé. Egyszer csak megnyílik előtted a táj és a tetőn számos kisebb meg nagyobb faházikók vesznek körül. Tehát meg érkeztél a Bucsin tetőre. Itt érdemes meg állni, hogy legalább a szemeden keresztül itasd a lelked a lenyűgöző látvánnyal. Ha netalán télvíz idején hozott ide utad, akkor itt eltölthetsz egy pár napot, a téli sportoknak hódolva. Igaz a sípályák nem közelítenek az Alpok meg a Tátra sípályáinak a nagyságára, de itt is felvonóval felszerelt pályákat találhatsz. Szállást, kosztot a helyi panziókban rendezheted. Hogy egy párat említsek, Bucsin menedékház és vendéglő, Bujdosó Székely panzió, Ezüstfenyő vendégház meg a Kamilla panzió. Ha mégis úgy döntesz, hogy folytatod utad akkor hát útra fel, mert még élményekkel teli hosszú út áll előtted. Így hát újra keringőzöl, de most már völgynek le a hegy túloldalán. Kanyart kanyar követ, míg nem egy utolsó kanyar után, előtted fekszik tejes szépségében a Gyergyói-medence. A nagy fennsíkon kis foltok jelzik a helységeket, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Gyergyóalfalú és tiszta időben elláthatsz akár egész Ditróig. Miután magadba szívtad a látvány fenségességét, szép lassan beereszkedsz a völgy aljára. Itt újra óriási kaszálok, és legelők között visz az aszfalt szalag. Az első helység neve, Borzont, rovásírással is fel van tüntetve a névtáblán. Ha az út fáradalmai talán az éhségedet felébresztették, akkor egy kellemes, otthonos hangulatban, fogyaszthatod el ebéded a Basa Fogadóban. A csárdában igazi, hajdani csárdák hangulata fogad. A mennyezet időtől megbarnult gerendái alatt, kecskelábas asztalok és padok, az asztalokon háziszőttes abroszok. Beléptedkor, székelyruhás menyecskék fogadnak és kedvesen vezetnek el asztalodhoz. Az étlapot máris eléd teszik, ahonnan szíved-szád szerint választhatsz a hagyományos ínyencségek közül. Természetesen evés előtt a szíverősítő szilvapálinka el nem maradhat. Ha a gyomrod-kielégítetted, akkor talán jól jöhetne egy séta. A csárdával szemben ezt meg teheted az itt kialakított kis falú múzeumban. Most már talán gondolkodóban vagy, hogy tovább indulj vagy töltsed itt a nap hátra levő részét. Ha úgy döntesz, hogy maradsz, akkor a csárda kiadó szobáiból máris kibérelhetsz egyet magadnak, és jól eső semmittevéssel töltheted el az elkövetkező órákat. Ha mégis úgy döntesz, hogy tovább mész, akkor hát lássuk mi vár ránk az elkövetkezőkbe. Az utad folytatásaként, áthaladva Gyergyóalfalun, meg érkezel Gyergyószentmiklósra. Gyergyószentmiklós, egy ügyes kis takaros városka, ahol mindenki mindenkit ismer, ahol az átutazót szívélyesen útban igazítják. Kisvárosi főterén egy háromszög alakú, parkosított tér található, melynek központjában, a Burján - Gáll Emil alkotta, Szent Miklós szobor áll. A teret körbevevő, gazdag barokk épületek, az örmény kereskedők, XVIII. Századból származó, öröksége. Ezek az épületek műemléknek épületkké vannak nyilvánítva. Az 1753 - 57 között, szintén barokk stílusban épült katolikus templom, a régi (1498) gótikus templom helyére épült. A gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található az 1730 - 1734 között, barokk stílusban épült örmény templom. A templom ékessége a barokk szószék, a fő és mellékoltárok, valamint az 1752, Velencében készített, Világosító Szent Gergely oltárképe. Egyéb nevezetességek: Békényen a ma is működő, 1868 - ban épült Tinka féle vízimalom, és a XIX. századbeli Eszenyő-pataki vizifűrész hiteles működő mása. A város Észak-Keleti részén található a 16 hektáron elterülő arborétum. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta. Ha már itt vagy akkor nem hagyhatod ki a Gyergyószárhegyi Lázár kastély és a Ditrói Romai Katolikus Plébánia meglátogatását.

Korond

Korond Parajdot elhagyva, Székelyudvarhely irányába, Alsó-sófalva és Atyha mellett keresztül Felső-sófalván, alig 20 km után, meg érkezünk Korondra. A falu, a korondi medence déli szélén, a Korond patak völgyében, a Kebeled és a Sugó patakok összefolyásánál fekszik. A hagyomány szerint Korond első házai, 1333 körül épültek, ugyanis ebben az évben említi először a pápai tizedjegyzék. Már a falu első házainál feltűnnek a népművészeti termékeket kínáló kisboltok. Ahogy a faluba mind beljebb haladunk a boltok mind nagyobbak és mind színesebbekké válnak. Minden ház előtt ott van az ott élő család kis boltja. Nem mehetsz át ezen a helységen anélkül, hogy legalább a szemeiddel végig ne simogatnád, a felkínált temérdek sok terméket. Ha már meg álltál, akkor már rabul is ejtett a színes kínálat. Szinte mágnesként vonz, egyik árustól a másikig mész és meg sem állsz, amíg az összes boltot végig nem jártad. Itt mindent meg lehet találni, korondi cserépedényeket, színeseket, mázasokat, falra akasztósat, töltött káposztának meg sültnek valókat, étkészletet, pálinkás poharat és vázákat. Fából készült játékot, szilvapálinkának eperfa hordót. Székely ruhát, szőtteseket, bőrkabátot és még mi mindent. Ha az ember rá kérdez az árusoknál, a rézüstben főzött szilvapálinka is elő kerül íziben. Vannak itt nyomtatások tanulságos versikékkel, jó ízletes mondásokkal és a himnuszokkal. Tehát mindenkinek minden. Itt utas át nem mehet, anélkül, hogy valamit ne vinne magával. Ha már bele fáradtál a vásárba, meg pihenhetsz egy kávé, hűsítő vagy rövid ital mellett a kis kávézókban. Most már szétnézhetsz a falu látványosságai között. Meg látogathatod a fazekas mesterek műhelyeit, ahol felvilágosítást kaphatsz a fazekas mesterség titkairól. Meg mutatják, miként alakítják ki edényeiket a puha agyagból, majd hogyan égetik, meg festik, ahhoz hogy vásárra kész állapotban kerüljenek. Az egyik leghíresebb fazekas dinasztia a Páll család. Anti bácsi és Róza asszony cserép edényeinek legfőbb jellemzője a hamisítatlan ősi székely motívumokkal való díszítésük. A műhelyükből nagyon sok, mai használatra szánt termék került napvilágra. Edényeik őrzik a hagyományos formát, díszítőelemeket és színeket. Az évek során, számtalan látogató járt már a műhelyükben, nem rettenve vissza a kanyargós, gödrös utcájuktól. Természetesen nem feledkezhetünk meg a többi ismert fazekas népművész családról sem, mint Józsa János, Józsa Lajos, Ambrus Zoltán vagy Fábián Gergely. Itt a fazekas mesterséget apáról fiúra adják. Az írásos adatok a Korondi fazekasságot 1613-ban említik. Ekkor az udvarhelyi fazekas céhkontárkodással vádolta a korondikat. A helység központjában egy nagy emlékmű tornyosul, a Millenniumi emlékmű. Ha körbe járod minden stációját, meg tudod hány magyar él minden szórvány vidéken és rájössz, hogy milyen sokan vagyunk a szélrózsa minden irányába szétszórva. (nézd meg a kis filmet). A faluhoz közeli, Árcsó borvízforrás mellett, a XIX. században épült ki a Korondi fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek. Orbán Balázs beszámolója szerint a fürdőnek ötszáz férőhelyes panziója volt. Itt említeném meg a többi forrásokat is mind az Erzsébet forrás, Ősforrás, Sőlőmár és Dió források. Egyéb látnivaló a: • Régi Romai Katolikus templom, amelynek az építési éve nem ismert, de a szakemberek szerint valamikor a román korban épült, majd át alakították gótikus stílusban 1533-ban.

Szovata

Szováta fürdő Marosvásárhelytől keletre, alig 60 Km távolságra, a Szovátai medencében fekszik Szováta. Szováta a Kis Küküllő felső folyásánál, Maros és Hargita megye határában helyezkedik el. A város, a só vidéki dombság legnagyobb települése, 520 m-re a tenger szint felett, a Juhod, Sebes és a Szováta patakok völgyébe. Amint elhagyjuk a helységjelző táblát, egy fejlődésben lévő kis városon haladunk keresztül. Beljebb haladva, a kis családi házakat helyenként felváltják a 80-as években épített tömbház negyedek. A város központjában érve az irányító tábla mutatja az utat a fürdő telep felé. Miután felkúsztunk a szerpentines meredek úton, máris a telep távolsági busz állomása és a piactér tárul elénk. Itt már érezni lehet a fürdő teleplüktető életét. A piactól a szállodák felé vezető úton turisták tömege nyüzsög. A város a sóstavairól és vizének csodákat művelő gyógyhatásáról híres. A fürdőélet a vasút kiépítése után lendült fel igazán, a tó mellé meleg fürdőt, sétányokat építettek, a telepet közművesítették, és egyre szaporodott a villák száma is. Kisebb-nagyobb megtorpanásokkal a fürdőtevékenység ezután folyamatosan bővült, 1932-be már 110 villában 1600 szoba várta a gyógyulni vágyó vendégeket. Napjainkban Szováta újabb felvirágzás kezdetén van, hiszen egy magyarországi befektető megvásárolt, a fürdőtelepen, több szállodát, valamint hosszú távra bérbe vette a Medve- és a Mogyorós-tavakat. A szállodákat felújították, a tavak környezetét rendbe tették, megteremtve ez által a minőségi gyógy turizmus lehetőségét. Az út mindkét oldalán régi, a XIX. század elején épült villák sorakoznak. Az utca végén, amikor a tér kitágul, megtekintjük baloldalt a medve tavat. A legnagyobb tó a Medve tó. Nevét az alakjáról kapta, mivel fentről nézve, egy kiterített medvebőrre hasonlít. A környéken már a romaiak idejében majd később a középkorban is folytatták a só bányászatát. Az így keletkezett tárnákat idővel a csapadék és a folyóvíz kitöltötte. Miután a víz belülről a sót kioldotta a tárnák mennyezete beomoltak és így keletkeztek az első sós tavak. A Medve tó 1870 - 1880 körül alakult ki. Becslések szerint, a Medve tóban 66.000 tonna oldott só van. A Medve tó szomszédságában található, a szintén sós vizű Mogyorósi tó. További sós vizű tavak a Rigó tó, Fekete tó, Vörös tó és Zöld tó valamint az édesvizű Piroska tó és Kígyós tó. A víz sótartalma a tófenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. A csapadékból keletkező édesvíz, amelynek fajsúlya kisebb a sós víz fajsúlyánál, a felszínen marad. A tó vizének felszínén maradó édesvíz segítségül szolgál a víz felmelegedéséhez. Az 1-2 méter mélyre behatoló napsugarak a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő réteget felmelegítik, amely elraktározza a kapott energiát. Az ily módon felmelegedő sóstavakat nevezik heliotermikus tavaknak. A fürdőhelyet elsősorban a nőgyógyászati és reumatikus panaszokkal küszködők keresik fel. Ennek megfelelően a gyógykezelő részlegek meleg fürdős, iszap-pakolásos, kinetoterápiás, elektroterápiás, hidroterápiás kezelést biztosítanak. A kikapcsolódásra vágyókat játéktermek, mozi, fedett úszómedencék, diszkók, kuglipályák, biliárdtermek, sportpályák, csónakházak, pecázási lehetőségek várják. A téli sport szerelmesei mindössze 6 kilométerre jól felszerelt sípályát találnak. A környező erdőkben a megjelölt turista ösvények, friss levegő és madár ének kíséretében, szebbnél szebb tájakra viszik lépteinket. Akik nem hívei a túrázásnak, azok a délutáni sétájukat vagy egészségi kocogásukat elvégezhetik a medve tó körüli sétányon. Ha egy csendes romantikus helyen szeretne vacsorázni az erdőn keresztül vezető gyalog ösvényen vagy autóúton, eltölthet egy kellemes napot a Tivoli vendéglőben. Az éjszakai mulatást kedvelők részére diszkók és éjszakai mulatok állnak rendelkezésre. A szállás szempontjából a 4 és 3 * szállok (Danubius, Alunis, Faget), 2 - 3 * villák, valamint bungalók és kempingek minden igényt kielégítenek.

Parajd és környéke

Parajd fürdő és környéke Kedves utazó, ha már Erdély földjén utazva, átvergődtél a Körösök vidékén, érintetted a Szamos, Maros és Küküllő folyamát, máris mondhatod, hogy közel jársz már Székely honhoz. Szováta mellett elhaladva, pár kilométer után belépsz Hargita megyébe. Az első település, amely üdvözölve fogad, Parajd. Parajd Hargita megye kapuja, a só vidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd hegyeinek belseje, a vidék lakosságának a "kenyere". A környék fejlődése a sóbányákhoz kötődik. Mint látványosságokat meg említhetjük a sóbányát meg a sós-fürdőt. A Parajd-i strand 1200 négyzetméteres vízterületét egy 1200 méter mélységű kút biztosítja. A kezelő központi épületében meleg vizes kádakban végzett kezelések vonzzák az ide érkező klienseket. Az itt alkalmazott kezelések valóságos csodákat művelnek a reumatikus fájdalmakkal, neurológiai, nőgyógyászati és keringési zavarokkal érkező betegeknek. A sóbányában kialakított szanatóriumnak köszönhetően, Parajd híres üdülő hellyé lépett elő. A légúti megbetegedésekre, hörghurutra és asztmára, a bányában, 120 méter mélységben kialakított szanatórium javallott. Ide autóbuszok szállítják le a látogatókat. A bánya hatalmas termeiben gyerek játszóterek, könyvtár, büfé meg egy ökumenikus kápolna biztosítják a kellemes időtöltést. Parajd községhez 5 település tartozik: Parajd, Felső-sófalva, Alsó-sófalva, Bucsin és Békás-tanya. Akik nem vesznek részt, gyógykezeléseken, azoknak lehetőségük van kirándulni és meg ismerni a közeli havasok tanyavilágát, a közeli pisztráng tenyészetet a só-kaniont, elszaladhatnak az alig 20 km lévő korondi bazárba valamint a Szováta-i sós tavakhoz. Meg ismerkedhetnek a helybéli székely kapu készítőkkel, a korondi fazekasok mestereivel és Parajd népművészeti hagyományaival. Ha pedig exotikusabb élményre vágynak, feltétlenül látogassák meg a Parajd-i lepkeházat, ahol több száz szebnél szebb lepke repked a feje körül, mindha a tropusi erdő mélyén sétálna. És ha egy jó kirándulás után a gyomrunk megköveteli a jussát, nyugodtan kifizethetjük követelését, a helyi kis vendéglők és csárdák étlapjain kínált, a székelykonyha különlegességeivel. Hogy csak egyet említsek a "Telegdy ház" vendéglő, többszöri díjnyertes, töltött káposztáját. A település főterén sétálva, a vásáros sátrakban, kezdve a sóvirágból készült emléktárgyaktól, a sóbányából származó gyógyhatású fürdősó mellett az eredeti tapló kalapig, majdnem mindent megtalálunk. Szállást több, modern, az utóbbi években épült panzióban foglalhatunk. Aki kevesebb költségre számít, az a helyi kis kemping bungalóiban foglalhat szállást, de azért azok is találnak megfelelő ajánlatot, akik magányt és diszkréciót szeretnének, az itt található kulcsos házakban. Nézzék meg a kis filmet, amit a sóbányában készítettem.